A csecsemőkori reflexek és az íráskészség összefüggései

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke órákig tud építeni vagy rajzolni, mégis gyorsan elfárad, amikor vonalak között kell írnia, vagy görcsösen szorítja a ceruzát, miközben a teste folyamatosan mozog az asztalnál. Ilyenkor könnyen felmerül a kérdés: vajon figyelmi problémáról, motivációhiányról vagy pusztán gyakorlás hiányáról van szó? A háttérben azonban gyakran az idegrendszeri érés sajátosságai állnak.

Az írás elsajátítása nem pusztán betűformálás.
Komplex idegrendszeri teljesítmény, amely

• finommotoros kontrollt (az ujjak aprólékos, pontos mozgásszabályozását),

• vizuomotoros integrációt (a látott információ és a kézmozgás összehangolását),

• szem–kéz koordinációt, testközépvonal-átlépési képességet (a test egyik oldaláról a másikra történő átnyúlást), valamint

• stabil testtartást igényel (Feder & Majnemer, 2007).

Ha ezek közül bármelyik terület éretlen, az írás tanulása aránytalanul nagy erőfeszítést kívánhat a gyermektől.

A primitív reflexek szerepe

A csecsemőkori (primitív) reflexek az idegrendszer korai, automatikus mozgásmintái. Ezek a reflexek az élet első hónapjaiban segítik a fejlődést, majd az idegrendszer érésével kérgi gátlás alá kerülnek (vagyis a magasabb agyi központok átveszik az irányítást), és integrálódnak (beépülnek) a tudatos mozgásszervezésbe (Zafeiriou, 2004).

Ha egy reflex nem integrálódik megfelelően, fennmaradhat – ezt nevezzük reflexperzisztenciának (a reflex tartós fennmaradásának).

A kutatások összefüggést találtak a fennmaradt primitív reflexek és bizonyos tanulási, illetve motoros nehézségek között (Goddard Blythe, 2015; Pecuch et al., 2021).

Fontos hangsúlyozni: az írástanulás többtényezős folyamat (multifaktoriális), tehát nem egyetlen okra vezethető vissza. A neuromotoros érettség azonban az egyik alapréteg.

Az ATNR és az írás kapcsolata

Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) egy olyan csecsemőkori reflex, amely a fej elfordítására az azonos oldali kar nyújtását (extenziót), az ellenoldali végtag hajlítását (flexiót) váltja ki. Ez csecsemőkorban segíti a szem–kéz koordináció kialakulását.

Normál esetben 6–9 hónapos kor között integrálódik.

Amennyiben perzisztál (fennmarad), iskoláskorban megfigyelhető lehet:

• nehezített testközépvonal-átlépés

• aszimmetrikus váll- és kartartás

• írás közben fejfordításhoz társuló izomtónus-változás (a tónus az izmok alapfeszültségét jelenti)

• gyors kifáradás

Kívülről ez figyelmetlenségnek vagy ügyetlenségnek tűnhet, de valójában idegrendszeri szabályozási sajátosság is állhat mögötte.

McPhillips és munkatársai (2000, 2007) vizsgálataikban kapcsolatot találtak a primer reflexperzisztencia (az elsődleges reflexek fennmaradása) és tanulási nehézségek között.

Finommotoros kontroll és markoló reflex

A palmaris (tenyéri) markoló reflex fennmaradása befolyásolhatja az ujjak differenciált mozgásszabályozását (az ujjak egymástól független, finom működését).

Ennek következménye lehet:

• görcsös ceruzafogás

• túlzott ceruzanyomás

• gyors kézfáradás

• az írás automatizációjának nehézsége (amikor az írás nem válik „magától működővé”, hanem tudatos erőfeszítést igényel)

Az STNR és TLR szerepe a testtartási stabilitásban

Az STNR a felső és alsó testfél koordinációját segíti elő a mászás időszakában. Integrációja elengedhetetlen az ülő testhelyzet stabil fenntartásához. Fennmaradása esetén a fej mozgása befolyásolhatja a végtagok tónusát, ami instabil ülőhelyzetet eredményezhet.

A Tónusos Labirintus Reflex (TLR) az izomtónus-szabályozásban és az egyensúly kialakulásában játszik szerepet. Amennyiben nem integrálódik megfelelően, az befolyásolhatja a törzsstabilitást és a gravitációs biztonságérzetet.

Ha a poszturális kontroll (testtartási szabályozás) éretlen:

• a gyermek gyakran helyezkedik

• asztalra dől

• instabilan ül

• hamar elfárad

Ilyenkor az idegrendszernek egyszerre kell a testtartást fenntartania és a grafomotoros (íráshoz szükséges kézmozgásos) feladatot végeznie, ami fokozott energiafelhasználást jelent.

Pecuch és munkatársai (2021) egészséges óvodás gyermekek körében végzett vizsgálatukban kimutatták, hogy a fennmaradó primitív reflexek szignifikáns kapcsolatban állnak gyengébb motoros teljesítménnyel. Mivel az írás tartós poszturális kontrollt és precíz felső végtagi koordinációt igényel, a reflexintegráció hiányosságai közvetett módon a grafomotoros teljesítményt is befolyásolhatják.

Összegzés

Az írástanulás sikeressége az idegrendszeri érés több szintjének összehangolt működésén alapul. A primitív reflexek integrációja az egyik ilyen alapréteg.
A fennmaradt reflexek vizsgálata egyszerű, mozgásmegfigyelésen alapuló eljárás, amely nem terheli meg a gyermeket.

Nem diagnózisról van szó, hanem annak feltárásáról, hogy az idegrendszeri fejlődés szenzomotoros (érzékeléshez és mozgáshoz kapcsolódó) lépései megfelelően lezajlottak-e.

Amennyiben a neuromotoros érettség kérdése felmerül, a primitív reflexek vizsgálata szakmailag indokolt első lépés lehet.

Fehasznált szakirodalom:

Feder, K. P., & Majnemer, A. (2007). Handwriting development, competency, and intervention. Developmental Medicine & Child Neurology, 49(4), 312–317.
Goddard Blythe, S. (2015). Reflexek, tanulás és viselkedés. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
McPhillips, M., Hepper, P. G., & Mulhern, G. (2000). Effects of replicating primary-reflex movements on specific reading difficulties in children. The Lancet, 355(9203), 537–541.
McPhillips, M., & Jordan-Black, J. A. (2007). Primary reflex persistence in children with reading difficulties. Neuropsychologia, 45(4), 748–754.
Pecuch, A., Gieysztor, E. Z., Choińska, A. M., & Paprocka-Borowicz, M. (2021). Primitive reflex activity in relation to motor skills in healthy preschool children. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(21), 8210.
Zafeiriou, D. I. (2004). Primitive reflexes and postural reactions in the neurodevelopmental examination. Pediatric Neurology, 31(1), 1–8.